(A konyhában) Szeretem azokat a hajnalokat, amikor még álomszagúan, kócosan ülünk a konyhába, forró feketét kavargatva, majd lassan kortyolva. Ő cigarettafüstbe burkolózik, én a pongyolámat vonom fázósan magam köré. Ilyenkor még csendes a Vár, olyan, mintha nem is lenne…

Korán érkezett. Arcán láttam, hogy fáradt, de ahogy rám nézett, szeméből kitükröződött, hogy nagyon örül nekem. Én meg, lelkes és odaadó kamaszként ugrottam nyakába, mert nem tudtam – és nem is akartam leplezni, mennyire vártam már. Csókja szenvedélyes volt, úgy…

Az ébredés csak egy pillanatig volt olyan, mint máskor. Ahogy kinyitottam a szemem, testemet átjárta egy kellemes, bizsergetően fáradt érzés. Az éjjel történtekre gondolva, mosoly húzódott a számra. Oldalra fordítottam a fejem, de nem csalódtam. Nem feküdt mellettem. Illúzió lett…

Emlékszel? Úgy kezdődött, meghívtalak a Váramba. Azt hittem, ott szabad vagyok, nincsenek falak, nincsenek tiltások. Azt hittem, mindenem megvan.Álltál, néztél engem. Kutattad tekintetemben a választ, miért hívtalak meg. Mi kellhet még nekem, ha úgy érzem, mindenem megvan.Aztán…

Tudom, hogy a Képzelet határtalan. Mégis kellettél hozzá, hogy szembesíts vele: "meg akarom ismerni lelked alvilágát, a nyers szenvedélyed, amiről mélyen hallgatsz!"Lassan beavattalak. Feltártam a titkaim, a vágyaim. Most már valóban nincs határ. Kezdődjön hát…