Ketten írtuk.
Egy teljes faggatózásunk...
Letérdelsz elém, és mielőtt belém kóstolnál, mélyen beszívod kelyhem illatát.
Ujjaim hajadba túrom, és vágyakozó sóhajjal húzlak magamhoz.
Igen, most nagyon vágynék, hogy nyalj: gyengéden, érzékien, majd buján és szenvedélyesen.
Le is hunyom a szemem, csak édesen kutató nyelvedre figyelek, puhán becéző ajkaidra.
Már teljesen átadnám magam az élvezetnek, amikor elhúzódsz tőlem, és felállsz.
- Gyere édesem. - fogod meg a kezem, és vezetsz az asztalhoz.
Önként ülök fel, és hagyom, hogy bokámat fogva fel tedd a lábam az asztalra.
Megcsókolod lábfejem, végigsimítasz vádlimon, majd bokámon áttekered a széles selyemszalagot, majd rögzíted az asztal lábához.
Megismétled másik lábammal is. Gyengéden teszed, olyan lágyan, hogy minden érintésed tűzbe hoz, sóhajt csal ajkamra, édes nyállal tölti meg számat.
Amikor készen vagy, megsimítod combjaim, (ujjaid mintha szándékosan, hozzá-hozzá érnek kelyhem széléhez) majd szemembe nézel, és így szólsz.
- Megmosdatlak, megborotvállak, majd felteszem a kis arany karikáidat. S teszem ezt úgy, hogy közben persze birtokollak!
Szinte sajog a vágy bennem, hogy láss hozzá Kedvesem!...
Ujjaim hajadba túrom, és vágyakozó sóhajjal húzlak magamhoz.
Igen, most nagyon vágynék, hogy nyalj: gyengéden, érzékien, majd buján és szenvedélyesen.
Le is hunyom a szemem, csak édesen kutató nyelvedre figyelek, puhán becéző ajkaidra.
Már teljesen átadnám magam az élvezetnek, amikor elhúzódsz tőlem, és felállsz.
- Gyere édesem. - fogod meg a kezem, és vezetsz az asztalhoz.
Önként ülök fel, és hagyom, hogy bokámat fogva fel tedd a lábam az asztalra.
Megcsókolod lábfejem, végigsimítasz vádlimon, majd bokámon áttekered a széles selyemszalagot, majd rögzíted az asztal lábához.
Megismétled másik lábammal is. Gyengéden teszed, olyan lágyan, hogy minden érintésed tűzbe hoz, sóhajt csal ajkamra, édes nyállal tölti meg számat.
Amikor készen vagy, megsimítod combjaim, (ujjaid mintha szándékosan, hozzá-hozzá érnek kelyhem széléhez) majd szemembe nézel, és így szólsz.
- Megmosdatlak, megborotvállak, majd felteszem a kis arany karikáidat. S teszem ezt úgy, hogy közben persze birtokollak!
Szinte sajog a vágy bennem, hogy láss hozzá Kedvesem!...
Egy tálba vizet hozok, és mellénk helyezem. Hátadhoz párnákat helyezek és igyekszek egy kellemes testhelyzetet biztosítani, hisz elvégre közös szenvedélyünkről van szó, mit mindketten kell, hogy élvezzünk. Nem szadisták vagyunk, hanem egy olyan szerelmespár, akik tudjuk és akarjuk a szenvedélyt a maga kínzó valóságában megélni. Miközben a párnát a hátadhoz helyezem kívánatos melledhez hajolók.
Apró csókkal köszöntöm mielőtt erőteljesen megszopnám. Élvezed, kezeddel megsimítód fejem. Majd elhúzódók és eszközöket helyezek a tál mellé. Felületesen vizsgálva az ábrát, kicsit hasonlít egy sebészeti rendelőhöz. Majd megint nedves kelyhedhez hajolók mivel nagyon izgat nedvesedésed és kinyalom az utolsó cseppig, mert nem akarom, hogy kárba vesszen a mosdatással és az azt követő borotválással...
Mindkét kezemmel hajadba túrok, és úgy élvezem nyelved édes játékát.
Hangosan nyöszörgök a csodás kéjtől, amiben részesítesz, és szomjazva húzlak fel magamhoz, hogy csókodban érezzem kelyhem ízét. Vadul, szenvedélyesen szopom át nyelvedet számba, és közben élvezem, ahogy ujjaid megcsípik, megszorítják vágytól meredező mellbimbóimat.
Hiába édes nyalásod, kelyhem újra vágytól nedvesedik, és ujjaidat is összekenem, amikor leviszed kezed.
Nem hatolsz belém, csak az ajkak között húzod végig, megkeresed duzzadt csiklóm, és morzsolgatva megsimogatod.
Ajkaidba nyögve, csókolva élvezek el, és amikor már kifulladva reszketek az átélt gyönyörtől, elhajolsz tőlem, és a kis tálért nyúlsz.
Hangosan nyöszörgök a csodás kéjtől, amiben részesítesz, és szomjazva húzlak fel magamhoz, hogy csókodban érezzem kelyhem ízét. Vadul, szenvedélyesen szopom át nyelvedet számba, és közben élvezem, ahogy ujjaid megcsípik, megszorítják vágytól meredező mellbimbóimat.
Hiába édes nyalásod, kelyhem újra vágytól nedvesedik, és ujjaidat is összekenem, amikor leviszed kezed.
Nem hatolsz belém, csak az ajkak között húzod végig, megkeresed duzzadt csiklóm, és morzsolgatva megsimogatod.
Ajkaidba nyögve, csókolva élvezek el, és amikor már kifulladva reszketek az átélt gyönyörtől, elhajolsz tőlem, és a kis tálért nyúlsz.
- Most beszappanozlak. - magyarázod, és a langyos vízbe mártod a szappant...
Beszappanozlak. Mindkettőnket izgat ez a szinte szertartásos művelet, amint altestedet teljesen eltakarja a szappanhab. Izgatottságodat látva csókot kezdeményezek. Szenvedélyes vagy, érzem nyelvjátékodból.
Megharapom az ajkad, mert csábító a vágyad, pimasz mosollyal válaszolsz, mintha azt sugallnád, hogy ezt vártad, hogy érezd vágyódásom. Most legszívesebben beléd hatolnék, de még idejében uralni tudom indulatom úgy érvelve magamba, hogy hosszasan akarlak élvezni. Elhajolók és a borotva után nyúlok. Szabad kezem ujjait hasadra igazítóm, hogy így bőrödet enyhén feszítve tudjam minél jobban leborotválni a szőröd. Ajkad kéjesen harapod meg. Lehet, hogy a hideg penge érintését, illetve sercegését találod kéjesnek.
Nem tudom, én azt találom kéjesnek, hogy borotvállak. Előkészítlek magamnak, és épp ezért térdre ereszkedek, hogy jobban lássam a borotvált bőr felületét. Kezed a fejemre teszed, simogatsz, és azt mondod: - Szeretem...
- Szeretem!
Szeretem, ahogy gyengéd vagy, mégis határozott mozdulattal húzod a borotvát.
Szeretem, ahogy a kis tálkában leöblíted a pengéket. Szeretem a víz locsogását, majd azt is, ahogyan újra bőrömhöz érsz. A langyos vízcsepp elindul lefelé, csiklandozva izgat.
Szeretem, ahogy finoman, majdnem akkurátusan széthúzod nagyajkaim, hogy mindenhonnan leborotválhasd az utolsó szál szőrt is.
Szeretem, ahogy néha találkozik a tekintetünk, és vágyakról árulkodik.
Szeretem, ahogy lemosod a maradék habot, szeretem, hogy ujjaid arra is ügyelnek, hogy lentebb is alaposan megmosdatsz.
Igen, összegezve: - Szeretem! ...
Szeretem, ahogy gyengéd vagy, mégis határozott mozdulattal húzod a borotvát.
Szeretem, ahogy a kis tálkában leöblíted a pengéket. Szeretem a víz locsogását, majd azt is, ahogyan újra bőrömhöz érsz. A langyos vízcsepp elindul lefelé, csiklandozva izgat.
Szeretem, ahogy finoman, majdnem akkurátusan széthúzod nagyajkaim, hogy mindenhonnan leborotválhasd az utolsó szál szőrt is.
Szeretem, ahogy néha találkozik a tekintetünk, és vágyakról árulkodik.
Szeretem, ahogy lemosod a maradék habot, szeretem, hogy ujjaid arra is ügyelnek, hogy lentebb is alaposan megmosdatsz.
Igen, összegezve: - Szeretem! ...
Az utolsó igazítások végeztével végzek a borotválással. Gyönyörködve nézem meztelen puncidat. Formásnak találom, amint tapintom, mert kenek rá saját arcszeszemből. Felszisszensz, hisz Téged is pont úgy csíp, mint engem szokott borotválkozás után. Elkészítem az arany karikákat, hogy feltegyem, de közben ellenállhatatlan vágy kerít hatalmába. A mélyedre kell, hogy hatoljak. Nem elélvezni vagy élveztetni akarlak, hanem csak megmártózni benned. Érezni egy pillanatig, hogy egyek vagyunk. A gondom csak az, hogy kívánatos meztelenséged annyira csábít, hogy nagyon nehéz uralkodnom magamon. Eléd állok, kezeimmel végig simítók testeden érintve vállad és karod. Mozdulsz, mintha a Te vágyad is ez volna. Egy párnát magad alá erőltetsz. Szerelmeseknek félreérthetetlen pozíció ez még akkor is, ha nem beszélünk róla. Kezeddel Te is érinted a karom. Néma beszéd, lefordítva azt jelenti; Gyere (akarom)! Lépek, mert akarom. Kemény vesszőm combodhoz verődik. Tested megfeszülve, a selyemszalag bevág a bokád körül a húsodba. Vággyal simítók végig mindkét szétnyitott combodon. Érzem, amint vesszőm kelyhednek feszül. Egy erőteljesebb lökéssel... De nem... Most nem, majd ha felteszem az arany karikákat. Érzed a zavarom és segítesz. Csókot kezdeményezel. Nagyon szenvedélyes a csókod, megharapsz. Szeretem, és revánsot követelek, miközben nagyon nedves kelyhedbe merülök. Mindketten nagyon kéjesnek találjuk.
Kezeiddel erőteljesen húzol, akarsz még mélyebben érezni. Akarom én is, de ha mozdulnék, kéjérzetem átmenne a gyönyörbe. A Te vágyad is egyre elevenebb, mellkasomba markolsz, majd a tál mellé nyúlsz, és egy oda helyezett injekciós tűt a kezedbe veszel és átszúrod a mellbimbómon. Lökésre késztet a fájdalom.
Érzem, hogy egészen mélyeden vagyok. Izmoddal erősen szorítasz, hogy maradjak.
- Szeretlek. – mondom, de Te most nem vallomást akarsz hallani…
Mélyembe feszülsz, és lökésedre vágynék, keményen, vadul, még beljebb.
Azonban Te szinte kiszakítod magad belőlem, zihálva lélegzünk mindketten, szinte vibrál a levegő a beteljesületlen vágytól.
Lassan kihúzod a tűt a mellbimbódból, én a vágytól meredt, kemény vessződet nézem.
Nedvemtől fényes, izgatóan szép, és én most mindennél jobban kívánom.
- Engedd, hogy bekapjam! - adok hangot vágyamnak, és még ajkam is megnyalom.
Közelebb lépsz hozzám, és merev vessződet lábszáramhoz szorítod. Forró és nedves, és újra ajkaim nyalom.
- Mint egy kiéhezett szuka. - jegyzed meg, és talán bántani akarsz ezzel, de pont ellenkezőleg, még jobban izgatsz szavaiddal.
Ekkor látom meg, hogy mellbimbódnál egyetlen vércsepp kibuggyant, ahogy a tűt kihúztad.
Szomjasan, mohón vetem rá magam, megszívom, nyelvemmel körbenyalom, és szopogatom.
Kezed a hajamba túr, és mélyet sóhajtasz...
Azonban Te szinte kiszakítod magad belőlem, zihálva lélegzünk mindketten, szinte vibrál a levegő a beteljesületlen vágytól.
Lassan kihúzod a tűt a mellbimbódból, én a vágytól meredt, kemény vessződet nézem.
Nedvemtől fényes, izgatóan szép, és én most mindennél jobban kívánom.
- Engedd, hogy bekapjam! - adok hangot vágyamnak, és még ajkam is megnyalom.
Közelebb lépsz hozzám, és merev vessződet lábszáramhoz szorítod. Forró és nedves, és újra ajkaim nyalom.
- Mint egy kiéhezett szuka. - jegyzed meg, és talán bántani akarsz ezzel, de pont ellenkezőleg, még jobban izgatsz szavaiddal.
Ekkor látom meg, hogy mellbimbódnál egyetlen vércsepp kibuggyant, ahogy a tűt kihúztad.
Szomjasan, mohón vetem rá magam, megszívom, nyelvemmel körbenyalom, és szopogatom.
Kezed a hajamba túr, és mélyet sóhajtasz...
- Oh, mennyire is tudlak szeretni te kis vérszívó bestia! – suttogom, és közben magamhoz ölelem fejedet. Megharapsz. Nem csak mellbimbóm, mellkasom is. Szenvedélyed érzem harapásodba, bár először arra gondoltam, hogy így veszel elégtételt a szuka, illetve bestia megnevezésért.
- Vedd már észre, mennyire szeretlek én is! - Te is suttogva válaszolsz. Hajadba túrt kezemmel hátra húzom a fejed, hogy lássam az arcod, a szemed, és Te is lásd az enyém.
- És piszokul tud fájni ez a vágyakozó szenvedély?- kérdezem, de meg is állapítóm. Arcodon enyhe mosolyt látok, lehet, hogy tetszik a megállapításom. Nem szólsz, és ez zavar. Ajkadhoz hajolok és megszívóm, mert nagyon erotikus az ajkad, úgy, mint egész tested is. Lélegzeted felgyorsul, csak most veszem észre, hogy kezed ujjait kelyhedre szorítottad. Hagyóm, alapjában véve számítottam erre, ezért nem kötöztem le lábaddal együtt. Az igazság az, hogy rettenetesen izgat, ha előttem maszturbálsz, és utána megbüntethetlek. Szenvedélyesen csókolózunk, de ugyanakkor figyelem amint mutató ujjaddal csiklódat érinted. Már nem is tagadod, talán, azért mert észre vetted, hogy látom és nedves ujjaiddal megsimítód az ajkam. Miközben sorban megszopom ujjaid, figyelmeztetlek.
- Ez mindjárt nagyon fog fájni.
- Azt is szeretni fogom. - feleled kacérkodva…
Vadul megcsókolsz, és én visszateszem általad benyálazott ujjaimat. Mint nyelved a számba nyelvemet, ujjaim is úgy simogatják gyönggyé duzzadt csikómat. Néha levegőért kapva ajkaidba nyögök, de még mohóbban csókolsz, és úgy élvezek el, hogy ajkaidba nyögdécselek.
Elhajolsz, nézel. A gyönyöröm után szeretsz a szemembe nézni. Zilált, csapzott lehetek, de a szemedből tetszést látok. Nedvemtől csúszós ujjaimat mellbimbómra teszem. Követed szemeddel a mozdulatom, és élvezed a látványt.
- Szorítsd meg, ne csak simogasd! - mondod vágyakozva, de utasítva is. Megszorítom, míg csak elfehéredik, aztán elengedem. Bíborszínt ölt, és dermedtté válik. Most Te nyalod meg ajkad, és azonnal mellemhez hajolsz. Szádba szopod meredt mellbimbóm, és harapdálva csókolod.
Kéjesen felnyögök, és kezem újra lábam közé vonnám, de megragadod csuklómat, és elveszed onnan a kezem.
Szemembe nézel, és pajkos mosollyal mondod:
- Most már a fájdalom jön...
Elhajolsz, nézel. A gyönyöröm után szeretsz a szemembe nézni. Zilált, csapzott lehetek, de a szemedből tetszést látok. Nedvemtől csúszós ujjaimat mellbimbómra teszem. Követed szemeddel a mozdulatom, és élvezed a látványt.
- Szorítsd meg, ne csak simogasd! - mondod vágyakozva, de utasítva is. Megszorítom, míg csak elfehéredik, aztán elengedem. Bíborszínt ölt, és dermedtté válik. Most Te nyalod meg ajkad, és azonnal mellemhez hajolsz. Szádba szopod meredt mellbimbóm, és harapdálva csókolod.
Kéjesen felnyögök, és kezem újra lábam közé vonnám, de megragadod csuklómat, és elveszed onnan a kezem.
Szemembe nézel, és pajkos mosollyal mondod:
- Most már a fájdalom jön...
Mintha nem hallanád kijelentésem, mert ajkamhoz hajolsz. Érzem csókodban a vágy igényed. A kellékekért nyúlok. Először a hasad köré rögzítek egy bőr övet, és közben felteszek egy kérdést.
- Szerelmem, mondd, ki tulajdona ez a szép kívánatos punci? - és kérdésemet követően mutató ujjammal körbecirógatóm. Érintésem látom, hogy jól esik, de kérdésem nem érted.
- Hát az én testrészem, persze, hogy az enyém. - válaszolód de hangodban ott van egy fajta bizonytalanság.
- Persze, fizikailag tested része de egyébként az enyém, mert Te magad felkínáltad, ideadód mindig mikor szeretkezünk. Szóval kié? - érdeklődök, és közben csuklód köré is felcsatolok egy bőrpántot.
- Nem bánom, nyugodtan birtokold. Sőt, egészen felizgat a tudat, hogy birtokolj, úgy, mint ezek a bőr cuccok is, miket rám adsz. Mi is a szándékod velem? - érdeklődsz.
- Szándékom az van. Sok is, de mindenekelőtt rögzítem a kezeid az oldaladhoz.
Miután összekapcsoltam a kapcsokat megpróbáltad emelni a kezed, de látva, hogy nem enged, megkérded;
- Akkor most megkínzol? - szemedben nem látom a félelmet, inkább izgat a helyzet, az ismeretlen.
- Nem, nincs szándékomba. Birtokolni akarlak. - mondom és megcsókolom a bőröv felett a hasadat. Majd újabb eszközért nyúlok. Felismered, miközben felrögzítem föléd a ballont, és megcsinálom a szükséges csatlakozást, majd eléd állok, és a cső végére teszek néhány csepp síkosítót, hogy nehogy felsértsen.
- Megmoslak, Szerelmem. A birtoklás, gondoskodással is jár.
A cső végét nagyon óvatosan felnyomom és azután kinyitóm. Úgy fél liter után összeszorítóm szeméremajkaid, hogy ne folyjon ki azonnal. Nem szólsz, igazán nem is érted miért teszem. Egy tálat igazítok puncid alá, hagyom, hogy kifolyjon, majd újra moslak.
- Meg kell, hogy szokd, hogy foglalkozok a punciddal. Ezentúl én akarom borotválni, mosni, díszíteni, kinyalni.
Mindent akarok tudni róla. Azt is, hogy mikor menstruálsz, hisz ez mind fontos tényezője a birtoklásnak. – magyarázom, de nem igazán érted. Talán a furcsa nyomás, mit magadba érzel a víztől, és ez a birtoklási mód egészen összezavar. Összeszorított szeméremajkaid elengedem, és érdeklődve nézem, izgat, amint kifolyik az utolsó csepp víz is. Elveszem a tálat. Hallgatsz, szinte fáj a némaságod.
- Ennyire fájt, vagy megalázva érzed magad? – érdeklődök, és közben simogatóm szeméremajkaid, mert engem nagyon is felizgatott, hogy megmostam a puncidat.
- Egyszer majd elmondom. - ígéred. Lehet, hogy kegyetlen vagyok, de tapintva szeméremajkad vágyat érzek irántad és akarom, hogy fájjon, így veszem az arany karikákat és felhelyezem. Átfut az agyamon a gondolat, régen a rabszolgákat jegyezték meg így. Mennyire is szeretném, ha a szolgám lennél! Miközben felhelyezem, az egyik oldalon megsérülsz, vérzel. Lenyalom. Szeretem az ízed, erősebben megszívlak.
- Kérlek, folytasd! - kérlelsz. Megértelek, ezért folytatom...
Újra megszívsz. Fáj, ugyanakkor utána kicsit zsibbad, és kellemesen bizsereg. Nyelved lejjebb halad, mosdatásom után a maradék cseppeket kutatod. Megpróbálsz beljebb jutni, és ott is megszívsz. Ösztönösen préselni akarok magamból, de nem sikerül.
Elhajolsz tőlem, és biztatóan mondod: - Finom és tiszta vagy. De ahogy ígértem, folytatom…
Az odakészített tárgyakhoz lépsz, és újabb ballont fogsz a kezedbe. Áthelyezed a csövet, a végét ismét síkosítóval megkened.
Hallgatok, figyellek. Testem akaratomon kívül is, megfeszül, ellenállni készül.
- Azt is szeretném, Szerelmem, ha megszoknád, hogy nem csak a punciddal kívánok foglalkozni. Amikor birtokolni foglak, minden testrészedet használni akarom, nem csak a puncidat. – magyarázod kedvesen, és közelebb lépsz hozzám. Egyik kezedben az eszközt tartod, a másik, szabad kezed ujjai megsimítják szeméremajkaim. Az aranykarikákat kicsit megforgatják, majd ujjaid lejjebb siklanak. Szűk lyukamnak feszülnek, körkörösen simogatják, gyengéden lazítani próbálják.
- Félsz? – kérdezed, de simogatásom nem hagyod abba. Izgat, de ugyanakkor el is bizonytalanít.
- Kicsit. – válaszolom halkan.
- Attól, hogy fájni fog? – kérdezed, és elveszed ujjaid, megsimítod hasam, mellem, és feljebb viszed kezed, egészen ajkamig. Kérés nélkül bekapom ujjaid, és megszopogatom, benyálazom őket. Nyálamtól csúszóssá vált ujjaid visszateszed fenekemhez, szűk lyukam simogatod újra.
- Nem tudom, még sosem kaptam beöntést, nem tudom, hogy fájni fog-e. – válaszolok, és nem is tudom miért, de próbálom leplezni izgatottságom, amit ujjaid simogatása kelt bennem.
Abbahagyod a simogatást, és a cső végét lassan, finoman bedugod. Ösztönösen összezárulok, de a cső már bent van, és a csapot megnyitod. A langyos víz folyni kezd belém. Enyhén feszít, de nem fájdalmasan. Amikor befolyt, vársz néhány másodpercet, majd odakészíted a tálat, és kihúzod a csövet.
A víz a gravitációs erőnek köszönhetően folyni kezd belőlem. Nem nézem meg, de szinte biztos vagyok benne, hogy bélsár is távozott a vízzel együtt. Valahová, a szoba sarkára szegezem pillantásom. Érted zavarom, szégyenérzetem, mert megsimítod combom.
- Mindjárt készen vagyunk, Édes! – mondod biztatóan, és jól esnek szavaid, fura módon még izgatnak is.
A folyamatot megismétled új ballonnal. A harmadiknál már teljesen tiszta víz folyik ki belőlem. A szappanos vízzel ismét lemosdatod altestem, majd megtörölgetsz. Arcodon elégedettséget, szemedben vágyódást látok.
- Most pihenj kicsit, míg elpakolok. – közlöd, és otthagysz úgy kikötözve, teljesen megtisztítva.
Elviszel minden kelléket, ami a mosdatásomhoz kellett. Talán percek múlva, vagy egy óra múlva, nem tudnám megmondani, mikor, de visszatérsz hozzám. Meztelen vagy, mint amikor kimentél. Nem hozzám lépsz, hanem a gyertyatartókhoz. Meggyújtasz két nagy, hosszú gyertyát. Észre sem vettem, hogy milyen félhomályban várakoztam eddig.
A CD lejátszóból lágy, halk hegedűszó csendül fel, majd hozzám lépsz.
- Az aranykarikákhoz gyöngysor is jár. – mondod kedvesen, és felemeled kezed, melyben üveggolyó nagyságú aranyszínű gyöngyök vannak egy vékony zsinórra fűzve, egyenlő távolságra, és ott rögzítve vannak. Hozzám hajolsz, megcsókolsz. Szomjasan, vágyódva, szerelmesen csókollak vissza, és csókolnálak még, de elhúzódsz, és lábaim közé dugod fejed. Végignyalsz csiklómtól szűk lyukamig, majd vissza, és suttogod: - Igen, szép tiszta és finom vagy most már mindenhol!
Visszahajolsz hozzám, és nyelved nem a puncimat nyalogatja, hanem szűk lyukamnak esik. Bő nyálad ellazít, felizgat, kéjtől nyögdécselek. Amikor már nyelved hegye akadálytalanul be tud csúszni, elhajolsz, és odaérinted az első gyöngyöt. Megnyálazod, és lassan belém nyomod. Vágyakozva felnyögök, de nyelved megint ott van, nedvesít, síkosít, tovább izgat. A második gyöngyöt is odanyomod, majd belém csúsztatod. Ez már kissé kellemetlen volt, hiszen az első gyöngy az izomgyűrű végéhez felcsúszott. Nem sietsz, a négy gyöngyöt úgy helyezed belém, hogy mindegyikre elegendő időt szakítasz.
Amikor már csak a kis zsinór marad ki, amin a fogó karika van, felegyenesedsz, és vágyakozva mondod:
- Megmosdattalak, felékszereztelek. Így foglak megdugni, hogy az aranykarikák és a gyöngysor is benned van…
Feszítő érzést érzel magadban, de a tudat, hogy beléd hatolok, egészen felizgat. Érzed, hogy több kínt is kibírnál, csak már éreznél magadba. A legnagyobb kín az elhagyatottság, és az elhanyagolás érzete, mit átéreztél, míg kikötözve ott hagytalak az asztalon. Egész idő alatt figyeltél, hogy mikor hallod meg lépéseim. Így most örvendsz, hogy foglalkozok veled, és érzed kezeim, amint vágyakozva végig simítnak testeden. Melleidhez hajolva megszívóm azokat. Tested elönti a vágy, szinte jól esik, amint megharapom a mellbimbód. Látva vágyakozásod, ajkadhoz húzódók és megcsókollak. Nyelvemet követeled, miközben ujjaimmal az aranykarikákhoz nyúlok, és széthúzom őket. Leírhatatlan érzés benned lenni, érezni amint próbálsz mind erősebben szorítani magadba. Érezni rajtad az élvezetet korlátozott mozgásod ellenére is. Lassan mozogni kezdek benned. Szemeid lehunyva élvezed a kéjt, amint egyre jobban kitöltelek. Farod alá nyúlok, hogy megemeljelek, de közben körmömmel kívánatos combodba tépek. Nyögésed csak még jobban felizgat. Akarom, hogy sikíts, és az egyik gyertya után nyúlok. A megolvadt viaszt melledre öntöm. Kéjes nyögésed közben érzem a gyönyört...
A forró viasz égető érzésével egy időben érzem meg lüktető gyönyöröd. Nyögésemet elfojtod csókoddal, és még mozdulsz bennem, majd lassan kihúzódsz belőlem. Megkerülöd az asztalt, a hátam mögé tett párnákat sorba kiveszed, csak egyet hagysz, amelyre leengeded fejem. Odaállsz mellém, és kezed arcom simítja, miközben már fordítod is vessződ felé fejem. Nedveink elegyétől fényes makkod ajkaimhoz simul, és lassan nyalni kezdem. Közben megérzem kezed, ahogy a megdermedt viaszos mellbimbómhoz ér. Megtöröd rajta, morzsolod, és nyöszörögve nyallak, mert egyszerre égőn fájó, de mégis kéjt okozó érzés.
- Szopd! - suttogod, és kezed lejjebb siklik hasamon át kelyhemhez, melyből lassan csordulni kezd le magod a vékony kis zsinórra.
Szopni kezdelek, szívlak mohón, hátha hagytál még nekem magodból. S ujjaid lassan becsúsznak hüvelyembe, feszítesz, tágítasz, és egyre mélyebbre hatolsz. Vessződdel számban elfojtott nyögést hallatok, és mozdítod kezed, egyre gyorsabban, mint ahogy csípődet is ezzel egy időben.
A gyönyöröm pillanatában torkomnak feszülsz, és ugyanakkor kihúzod az első gyöngyöt belőlem...
- Szopd! - suttogod, és kezed lejjebb siklik hasamon át kelyhemhez, melyből lassan csordulni kezd le magod a vékony kis zsinórra.
Szopni kezdelek, szívlak mohón, hátha hagytál még nekem magodból. S ujjaid lassan becsúsznak hüvelyembe, feszítesz, tágítasz, és egyre mélyebbre hatolsz. Vessződdel számban elfojtott nyögést hallatok, és mozdítod kezed, egyre gyorsabban, mint ahogy csípődet is ezzel egy időben.
A gyönyöröm pillanatában torkomnak feszülsz, és ugyanakkor kihúzod az első gyöngyöt belőlem...
Gyönyöröd mindig felizgat, arra sarkal, hogy kóstoljak kívánatos testedbe, de mivel oly csodásan szopsz, nem tudom megfosztani magam ettől a kényeztetéstől. Ujjaimról viszont leszopóm drága nedűd. Érdékesnek tartom azt, hogy bár magom ízét is kellene, hogy érezzem, a Te ízed dominál.
Egy pillanatra kiveszem vesszőmet szádból, mert látni akarlak, és meg akarlak csókolni.
- Még maradj! - kérlelsz. Ajkadhoz hajolók. Szívóm, és édes nyáladban felismerem az ízem is. Vágynék az érintésedre, így elhatározom, szabaddá teszem a kezed. Felemelkedek. Vesszőm érinti szép arcodat. Száddal próbálod elérni, de nem engedem. Maszatolni akarom az arcod, miközben nagyon kívánlak. Úgy fordítom a fejed, hogy benedvezem a füled, nyakad is.
- Ne vedd a szádba, csak szopogasd! - utasítlak. Meleg nyelveddel végignyalsz rajta. Őrjítő amint fogaid közzé veszed és megszívod. Kicsit emelkedek, hogy heréimet is kényeztesd. Szenvedélyes vagy. Azokat is fogaid közzé veszed és megszívód. Föléd térdelek, mert nagyon kívánlak. 69-es pozíciót veszünk fel. Az egyik kezed szabaddá teszem, mielőtt beléd nyalnék...
Belém nyalsz. Hogy még jobban elérj, előrébb húzódsz, így én pont heréidet bírom nyalogatni. Megszabadított kezembe veszem vessződ, és nyakamhoz szorítva simogatom. Ahogy Te nyalsz, egyre szenvedélyesebben, úgy nyalogatlak én is. Megszívsz, nyelved mélyembe dugod, majd újra csiklóm körül nyalsz. Aztán előrébb húzódsz, hogy elérd száddal a kihúzott gyöngyöt is. Érzem, ahogy bekapod, és szopogatod, kicsit feszíted a zsinórt. Éppen csak annyira, hogy a második gyöngyöt megláthasd, és azt is nyalogatni kezded. Én kicsit feljebb emelem fejem, és heréid után fenekedet kezdem nyalni. Vessződet ritmusosan, szorítva simogatom. Ahogy a gyöngyöket nyalogatod, szopogatod, állad hozzáér kelyhemhez, borostás vagy, és e kettős érzés, a karcos simítás, és fenekemnél édes nyalásod csodás kéjt okoz. Egyre nehezebben bírlak nyalni a nyögdécseléstől, amely az okozott kéjtől tör elő belőlem. Aztán megérzem ujjadat is, ahogy nyáladtól ellazult lyukamnál visszadugja a kijjebb húzott gyöngyöt, és míg nyelved újra kelyhem kényeztetni, a kint lévő gyöngyöt is odanyomod, majd lecsorduló nyálad segítségével ismét belém nyomod. Mindezt teszed a gyönyöröm pillanatában, és lüktető kelyhemre szorítod szád, és lefetyeled, szürcsölöd megáradt nedvemet. Ahogy lüktetésem enyhül, úgy bírlak ismét nyalni, és simogatni. Hátrébb, felém húzódsz, így vessződ közelebb kerül számhoz. Miközben tovább simogatom, makkodat kezdem nyalogatni. Egészen felegyenesedsz, és kezemre teszed kezed. Egészen átfogod a kezem, mintha tanítani akarnál, hogyan tegyem, Te adod a ritmust, Te adod a szorítás mértékét. S közben nézel engem, ahogy nyalogatom makkod. Aztán elveszed kezeinket, és visszateszed testem mellé, és újra kattan csuklómon a szíj kis kapcsa. Arcomhoz ér két kezed, és kicsit hátra húzod fejem. Úgy hatolsz számba, hogy közben fogod arcom. Előbb lassan, teljes hosszában mártod meg vessződ számba, majd gyorsul mozgásod. Kezeidet mellemre viszed át, párhuzamosan csavarod, morzsolod bimbóimat, majd belefeszülsz torkomnak, és nem mozdulsz, ujjaid közt, csípve, tartva a két mellbimbót. Elfojtva nyögök, makkod duzzadtan feszül torkomnak, majd kirántod nyálamtól csúszós vessződ, és lüktetve arcomra, nyakamra lövelled magod. Amikor minden cseppedet kipréselted ott arcom fölött, számhoz igazítod, és hagyod, hogy tisztára szívjam, nyalogassam vessződet.
Aztán lehajolsz hozzám, és szenvedélyesen megcsókolsz. Átszívod nyálam, keresed ízed.
Elhajolsz tőlem, és a földre dobott párnákért nyúlsz. Megemeled fejem, segítesz felülni, és visszahelyezed hátam mögé a párnákat.
Érzem, ahogy könnyeimmel elkeveredett magod arcomról lassan csordulni kezd. Nem törölted le, nem értél arcomhoz, most is hagyod, hogy lassan csorduljon.
Elmész tőlem, de a szobában maradsz. Öntesz egy pohár bort, egészen közel húzod a fotelt az asztalhoz, és leülsz.
Aztán lehajolsz hozzám, és szenvedélyesen megcsókolsz. Átszívod nyálam, keresed ízed.
Elhajolsz tőlem, és a földre dobott párnákért nyúlsz. Megemeled fejem, segítesz felülni, és visszahelyezed hátam mögé a párnákat.
Érzem, ahogy könnyeimmel elkeveredett magod arcomról lassan csordulni kezd. Nem törölted le, nem értél arcomhoz, most is hagyod, hogy lassan csorduljon.
Elmész tőlem, de a szobában maradsz. Öntesz egy pohár bort, egészen közel húzod a fotelt az asztalhoz, és leülsz.
- Egészségünkre! - mondod, és kortyolsz a borból, aztán gyönyörködve nézel.
Pontosan rám látsz, szétnyitott kelyhemre, a kis zsinórra, ami kilóg belőlem, melleimre, amelyre rádermedt a viasz, és arcomra, melyről lassan csordul magod...
Pontosan rám látsz, szétnyitott kelyhemre, a kis zsinórra, ami kilóg belőlem, melleimre, amelyre rádermedt a viasz, és arcomra, melyről lassan csordul magod...
- Tudod Szerelmem, annyira kívánatos vagy, hogy az szinte fáj. Persze a valódi vágyakozó szenvedély ilyen. - mondom. Előveszek egy cigarettát rágyújtók, megszívom, majd a szádba teszem. Látom, örvendsz neki. A tüdődre szívod, mert az orrodon engeded ki a füstöt, közben nézlek, combodat és formás lábad simogatom. A kellékek közül előveszek egy szíjat. A lábad közzé állok, és végig simítok vele a testeden. A pohárba iszok, kiveszem szádból a cigarettát, ajkadhoz hajolok, és számból átengedem szádba a bort. Lenyeled, úgy látom, hogy még kérnél, de mert nem mondód nem adok. A cigarettát megszívom. A hamu a hasadra esik, miközben megint a szádba teszem. Nem erősen, de a szíjjal a puncidra ütök, majd a melledre is. Látom, hogy izgat. Kiveszem szádból a cigarettát, és leszíjazott kezed ujjai közé teszem. Nyakadba csókolok, oda ahova lövelltem a magom. Meg is szívom.
- Annyira tudlak szeretni! – mormolom, mint egy imát és a puncidra ütök megint. Izgat a szíj csattanása.
Megnyalod a szád szélét. A boros poharat szádhoz emelem. Szomjasan iszod, csak az alján marad egy kevés. A karikáktól széthúzom szeméremajkaid, és oda öntöm, majd ráhajolók és kiszívóm. Majd megint ráütök. Fejed hátra engeded, és szemeid lehunyod. Néma jele ez a vágyakozásnak...
Megint rácsapsz a puncimra a szíjjal. A csattanás, az égő érzés hihetetlen izgalommal tölt el. Újabb pohár bort töltesz, kortyolsz, de nem nyeled le, hanem egészen közel hajolsz puncimhoz, és szádból ráspricceled, majd hevesen visszaszürcsölöd, visszaszívod. Kéjesen nyögök, és egészen megfeledkezek az ujjaim közé tett cigarettáról. Már csak arra eszmélek, hogy a forró hamu ujjaimra esett, és felszisszenve elejtem a majdnem elégett cigit.
- Ejnye, Szívem. - mondod megrovóan. - Hát így hálálod meg, hogy még cigarettát is gyújtottam neked?
És a szíj élesen csattan a mellemen. Felszisszenek, majd sóhajtva mondom: - Ne haragudj, Szerelmem!
Újra kortyolsz a borból, és a puncim is kap belőle. Onnan megint kinyalod, aztán ráütsz a szíjjal. Égő, csípő érzés, és mégis izgató, és vágyakozva nyöszörgök. Újra bort löttyintesz puncimra, hűs és kellemes, majd nyelved melegsége, ahogy kinyalja ajkaim közül, egyszerűen mámorító. Szinte várom a szíj csattanását.
- Én is kérek bort!- szólalok meg felhevülten, zihálva.
- A cigarettát sem becsülted, Csillagom! - mondod, miközben újabb szíjcsapást mérsz puncimra, de azért kortyolsz a borból, és számhoz hajolsz. Átcsurgatod, de mohó vagyok, így arcomra, nyakamra is csordult belőle. Szomjasan, izgatottan nézlek. Mosolyogsz, és melleimre löttyinted a pohár alján maradt kis bort, majd élvezettel szívód, nyalogatod. Felizgulva, vágyakozva szólalok meg:
- Akkor szeretném, ha megitatnál máshogy, valami egészen mással! …
- Ejnye, Szívem. - mondod megrovóan. - Hát így hálálod meg, hogy még cigarettát is gyújtottam neked?
És a szíj élesen csattan a mellemen. Felszisszenek, majd sóhajtva mondom: - Ne haragudj, Szerelmem!
Újra kortyolsz a borból, és a puncim is kap belőle. Onnan megint kinyalod, aztán ráütsz a szíjjal. Égő, csípő érzés, és mégis izgató, és vágyakozva nyöszörgök. Újra bort löttyintesz puncimra, hűs és kellemes, majd nyelved melegsége, ahogy kinyalja ajkaim közül, egyszerűen mámorító. Szinte várom a szíj csattanását.
- Én is kérek bort!- szólalok meg felhevülten, zihálva.
- A cigarettát sem becsülted, Csillagom! - mondod, miközben újabb szíjcsapást mérsz puncimra, de azért kortyolsz a borból, és számhoz hajolsz. Átcsurgatod, de mohó vagyok, így arcomra, nyakamra is csordult belőle. Szomjasan, izgatottan nézlek. Mosolyogsz, és melleimre löttyinted a pohár alján maradt kis bort, majd élvezettel szívód, nyalogatod. Felizgulva, vágyakozva szólalok meg:
- Akkor szeretném, ha megitatnál máshogy, valami egészen mással! …
- Mással? – kérdem, és szenvedéllyel megmarkolom két szép melledet, fejni próbálok belőlük egy csepp tejet. Mindkettőnket izgat. Látom rajtad, mennyire szeretnéd, de csak épp egy cseppet sikerül kipréselnem belőlük, azt azonnal leszívom mellbimbódról, melyek a fejés hatására erotikusan vonzóbbak lettek. Vágyakozva nézlek, majd kezembe veszem a poharat és töltök egy ujjnyi bort.
- Akkor szíves közreműködéseddel készítek egy nagyon erotikus koktélt. - kijelentésem látom, hogy kíváncsivá tesz. Ujjammal megsimítóm kelyhed. Nedvesnek találom. A pohár szélével sikerül egy kevés nedvet gyűjtenem kelyhedből. Mutatom Neked is, amint a pohár széléről leöblítem a borral. Majd gyöngéden ütögetni kezdem a szíjjal a puncidat.
- Drága nedűdre várok Szívem! – biztatlak, és odatartom a poharat. A szíj gyöngéd csapódása kéjes gyönyörérzetett vált ki altestedbe, és mivel akarod, sikerül kipréselned magadból egy adag sárga nedűt, mit én felfogok a pohárba. Majd gyorsan kelyhedre hajolok, és kiszívóm és lenyalom az utolsó cseppig. Nyalakodásom közben érzed kiteljesedni a gyönyört. Gyönyörködve mondom;
- Annyira jó az ízed! Olyan vagy, mint egy finom gyümölcs! De lássuk, hogy sikerült a koktél?
Vagy kétszer megkeverem a pohár tartalmát, majd megkóstolom. Bólintok rá, hogy ízlik.
- Mondj Te is véleményt Szerelmem! - biztatlak, és a szádhoz emelem az erotikus koktélt…
Az átélt gyönyörtől még szomjasabban, mohón kortyolok a pohárból, és mint a jó bort, számban tartom kicsit, hogy íze kiteljesedjék, csak aztán nyelem le.
Várakozva figyelsz, és mondom:
- Egészen finom. Kérek még!
Mosolyogsz, és újra a számhoz tartod, de nem hagyod, hogy megigyam.
- Hagyj nekem is, hiszen csak kóstolásról volt szó. - mondod, és kiiszod a pohár tartalmát, majd számhoz hajolsz, és szenvedélyesen megcsókolsz.
A csók végén Csalódottan kifakadok.
- De én nem ilyen italra gondoltam!
Mosolyogsz, ujjaid szórakozottan mellbimbómat morzsolgatják.
- Hanem milyenre, Édesem?
- Tudod Te, hogy értettem.
- Hiszen, csak azt mondtad, "mással" itassalak meg. Ha nem fogalmazol egyenesen, nem tudhatom.
Szemedben pajkos fény csillog, érzem, hogy nagyon is tudod, mit szeretnék, de hallani akarod.
Annyira izgat nézésed, ahogy mellbimbómmal játszol, így vágyakozva, szenvedélyesen kimondom, amit szeretnék:
- Én a farkadból szeretnék inni is, és mosdass is le vele, ha már összekented az arcom, a mellem! ...
Várakozva figyelsz, és mondom:
- Egészen finom. Kérek még!
Mosolyogsz, és újra a számhoz tartod, de nem hagyod, hogy megigyam.
- Hagyj nekem is, hiszen csak kóstolásról volt szó. - mondod, és kiiszod a pohár tartalmát, majd számhoz hajolsz, és szenvedélyesen megcsókolsz.
A csók végén Csalódottan kifakadok.
- De én nem ilyen italra gondoltam!
Mosolyogsz, ujjaid szórakozottan mellbimbómat morzsolgatják.
- Hanem milyenre, Édesem?
- Tudod Te, hogy értettem.
- Hiszen, csak azt mondtad, "mással" itassalak meg. Ha nem fogalmazol egyenesen, nem tudhatom.
Szemedben pajkos fény csillog, érzem, hogy nagyon is tudod, mit szeretnék, de hallani akarod.
Annyira izgat nézésed, ahogy mellbimbómmal játszol, így vágyakozva, szenvedélyesen kimondom, amit szeretnék:
- Én a farkadból szeretnék inni is, és mosdass is le vele, ha már összekented az arcom, a mellem! ...
- Mosdatni? Isten őrizzen! El nem tudod képzelni Szerelmem, hogy mennyire izgat maszatos tested! Mennyire izgat látnom azt, amint rád lövellt magom beszívódik, illetve testedre szárad. Ez a legerotikusabb eljegyzési mód, amint testnedveinkkel játszunk, ízleljük, megjegyezzük egymást. - magyarázom, miközben kívánatos mellbimbóid morzsolgatom. Te viszont hajthatatlan vagy;
- Önző vagy! Nekem is úgy van szükségem nedvedre, mint neked az enyémre. - érvelésed igazságos, de nekem most nem igazságra van szükségem, hanem meztelen, nőies testedre és mivel izgalmamat növeli az is, hogy le vagy kötözve, pillanatnyilag nem érdekel, illetve magam módján értelmezem igazságos érvelésed. A hasadra hajolók és csókolni, nyalni kezdem a lehető legaprólékosabban. Először kiszolgáltatottnak érzed magad, (mert önigazságunk tudata csak erre képes - ez alaptörvény) de érezve szenvedélyem, kellemesnek kezded érezni, amint lábad közé húzódok, és előbb szűk lyukadat, majd benedvesedett kelyhedet kényeztetem. Éreztetni akarom tested minden sejtjével vágyam szenvedélyét. Szenvedélyem felizgat, érzem izmaid rándulásán, de mielőtt beteljesülne a gyönyöröd, felállok, megkerülöm az asztalt.
Kiveszem a párnákat, és a hajadba markolok. Durvának tűnhetek, pedig csak szenvedélyes vagyok.
- Igyál Szerelmem! Érzem, most sok van bennem!- utasítlak...
Talán még sosem mondtam neked, de azt hiszem, érzed és tudod mondás nélkül is, szeretem, ha szenvedélyedtől vezérelve durva vagy velem.
Ahogy hirtelen váltottál, a gyengéd csókokból, a nyalogatásodból váltottál arra, ahogy megmarkoltad a hajam, nem csak a beteljesületlen gyönyörtől, hanem a mozdulataidtól, a szavaidtól mintha vérem még jobban felizzana, alhasamba belesajdít a vágy.
Egyik kezed hajam markolja, másik vessződ tartja, és megindul az aranyló vizeletsugár. Úgy irányítod, hogy nyelhessem is, de nyakamra, melleimre is juttatsz, majd arcomra is, hogy lefolyik egészen a hajamra is. Amikor már csak enyhén csordul, feljebb emeled hajamnál fogva a fejem, és utasítasz:
- Szívd, Édesem!
Mohón kapom be, szívom és nyelem. Amikor már nem érzem, hogy jön, szopogatni kezdem, nyelvem simogatja, és tisztogatja. Annyira felizgatott itatásod, hogy mohó és szenvedélyes vagyok. Addig szopogatlak, nyalogatlak, míg vessződ kemény és vágytól meredtté nem válik. Hajamat markoló kezed irányítja fejem, de mielőtt elélveztetnélek, elengedsz, ázott tincseimet kisimogatod arcomból, és gyengéden suttogod: - Ügyes voltál, Szerelmem!
Vágyakozva, szaporán lélegezve nézlek, annyira felizgatott az, hogy teljesítetted kérésem.
Visszamész lábam közé, és kicsatolod a szíjakat. Megszabadulva a szíjaktól, megdörzsölöm előbb csuklóimat, aztán arcomat törölném meg, de megragadod kezem.
- Azt már nem, Édesem! Megmondtam, hogy nagyon izgat maszatos tested! Most azért engedtelek el, hogy másképpen kötözzelek meg. Ugyanis elölről már egészen jól összemaszatoltalak, de hátulról még nem.
Lesegítesz az asztalról, és a szőnyeghez kísérsz.
Ahogy hirtelen váltottál, a gyengéd csókokból, a nyalogatásodból váltottál arra, ahogy megmarkoltad a hajam, nem csak a beteljesületlen gyönyörtől, hanem a mozdulataidtól, a szavaidtól mintha vérem még jobban felizzana, alhasamba belesajdít a vágy.
Egyik kezed hajam markolja, másik vessződ tartja, és megindul az aranyló vizeletsugár. Úgy irányítod, hogy nyelhessem is, de nyakamra, melleimre is juttatsz, majd arcomra is, hogy lefolyik egészen a hajamra is. Amikor már csak enyhén csordul, feljebb emeled hajamnál fogva a fejem, és utasítasz:
- Szívd, Édesem!
Mohón kapom be, szívom és nyelem. Amikor már nem érzem, hogy jön, szopogatni kezdem, nyelvem simogatja, és tisztogatja. Annyira felizgatott itatásod, hogy mohó és szenvedélyes vagyok. Addig szopogatlak, nyalogatlak, míg vessződ kemény és vágytól meredtté nem válik. Hajamat markoló kezed irányítja fejem, de mielőtt elélveztetnélek, elengedsz, ázott tincseimet kisimogatod arcomból, és gyengéden suttogod: - Ügyes voltál, Szerelmem!
Vágyakozva, szaporán lélegezve nézlek, annyira felizgatott az, hogy teljesítetted kérésem.
Visszamész lábam közé, és kicsatolod a szíjakat. Megszabadulva a szíjaktól, megdörzsölöm előbb csuklóimat, aztán arcomat törölném meg, de megragadod kezem.
- Azt már nem, Édesem! Megmondtam, hogy nagyon izgat maszatos tested! Most azért engedtelek el, hogy másképpen kötözzelek meg. Ugyanis elölről már egészen jól összemaszatoltalak, de hátulról még nem.
Lesegítesz az asztalról, és a szőnyeghez kísérsz.
