Amikor felébredtem, még aludtál. Óvatosan kibújtam az ölelésedből, és felültem az ágyon. Már éppen indulni akartam, amikor megérintetted a karom.
- Hová mész? – kérdezted álomittas, rekedtes hangon.
- Csak a mosdóba. – feleltem, és indulni akartam, de nem engedtél, pajkosan megkérdezted.
- És a csók?
Hozzád hajoltam, és megcsókoltalak. Vágyakozva csókoltál vissza, majd ezt suttogtad:
- Siess vissza, és ne töröld meg!
Néhány perc múlva, amikor a szobába léptem, már ültél az ágyon.
- Hadd nézzelek! – mondtad, mire megtorpantam, és nem is tudom miért, szégyenlősen mosolyogtam. Tetőtől-talpig végigmértél, szemedben tetszés tükröződött, majd egyetlen szóval, hogy gyere, az ágyhoz hívtál. Mire odaléptem, hanyatt feküdtél, fejed felém, és kicsit lelógott az ágyról. – Gyere! – ismételted, és értettem, mit akarsz, felizgatott a gondolat is.
Terpeszállásba megálltam fölötted, két kezed megsimította combomat, egészen a fenekemig.
- Hmm… – sóhajtottad, és kicsit behajlítottam a térdem, hogy ajkaid, nyelved elérjenek. Nyalni kezdtél, szenvedélyesen, mohó vággyal. Szomjasan szívtál, majd lefetyeltél, és én nyöszörögtem a csodás kéjtől. Combjaim reszkettek, térdem remegett, csiklóm duzzadtan lüktetett a gyönyörtől, amelyet okoztál. Felegyenesedtem, és mosolyogva néztem le rád. Szádon, álladon ott csillogott nedvem. Vágyódva hajoltam le hozzád, és megcsókoltalak. Ajkaidon éreztem vizeletem sós, gyönyöröm fanyar, és nyálad édes elegyének ízét. Mohón csókolóztunk, majd ezt suttogtad: - Finom voltál!
- Köszönöm! – feleltem erre, és mosolyogva megsimítottad az arcom. Felültél, magadhoz húztál, öledbe ültem.
- Egészen megéheztem! – mondtad, miközben a combomat simogattad. – El kellene mennünk vacsorázni.
- És aztán indulunk? – kérdeztem.
- Indulunk? Hová? – kérdeztél vissza.
- Hát haza. – válaszoltam azonnal. Mosolyogtál, és megráztad a fejed.
- Nem, nem indulunk még haza. Ugyanis holnap reggel, lesz egy újabb megbeszélésem.
Szavaid után tolongani kezdtek a gondolataim. Ez azt jelenti, hogy az éjszakát a motelben töltjük. De ezt eddig egy szóval sem említetted. Akkor sem, amikor felhívtál, hogy elhozol magaddal. A kis asztal melletti székre esett pillantásom, melyen a levetett ruháim feküdtek.
Fürkésző pillantásokkal méregettél. Zavartan megszólaltam.
- De én nem hoztam magammal semmit… Te hoztál?
- Persze, ott van a csomagtartóban. Egyébként mire gondolsz? Szappant, törölközőt találsz a mosdóban, egy fogkefét meg veszünk, ha elmegyünk vacsorázni.
- De hálóing, no meg váltás fehérnemű… - mondtam halkan.
- A hálóing szükségtelen. Szeretem, ha meztelen vagy. A fehérnemű… - hallgattál el, hangod elgondolkozó, és kihívó volt egyszerre.
- Nos, az is megoldható. – folytattad szinte azonnal. – Most kimosod, és reggelre meg is szárad.
Elégedetten néztél rám, hogy mit szólok az ötletedhez.
- Most mossam ki? – kérdeztem, mint aki nem igazán értette a szavakat, és rábólintottál.
- Ha lehet, gyorsan, mert éhes vagyok, és reggel korán kelünk, addigra meg kellene száradnia.
Azzal meg is emelted a combod, így késztetve arra, hogy felálljak az öledből. Újra a szemedbe néztem, mielőtt felálltam volna, de láttam, minden szavad komolyan gondoltad.
A székhez léptem, és felvettem a róla bugyimat. Éreztem, hogy minden mozdulatom figyeled, és meg is szólaltál.
- A harisnyádat is vidd!
Nem szóltam, megfogtam azt is, és elindultam a fürdőszobába. A mosdókagylóba vizet engedtem, majd bele tettem a ruhadarabokat. Az aprócska szappan be volt csomagolva, és míg a csomagolását bontogattam, beléptél a helyiségbe.
A fürdőszoba, mint a legtöbb motelben, meglehetősen kicsi volt. A zuhanykabin mellett helyezkedett el a WC, a másik falon, az ajtóval szemben a mosdókagyló, ami fölé egy polcot, és egy tükröt tettek.
A WC-hez léptél, és az általam gondosan lehajtott tetőt felemelted. Már kibontottam a szappant, és kezeimet szinte ösztönösen mártottam a vízbe, és dörzsölni kezdtem a vizes ruhákat, de nem is néztem le, a tükörből téged figyeltelek. A csobogás csorgássá halkult, majd el is állt. Hirtelen felém fordultál, a tükörben találkozott pillantásunk. Pajkos fény csillogott szemedben, ahogy megkérdezted.
- Akarod megtisztítani?
Alhasamba belehasított a vágy, és ölem forró lett, mint arcom is a pírtól, amikor bólintottam.
Egyszerre fordultunk egymás felé, én még a vízbe ejtettem a szappant, te megnyomtad az öblítő gombot.
Ahogy a víz elállt, már eléd térdeltem. Vizes kezeim combodhoz értek. Farkadon egyetlen aranyló csepp csillogott. Számba vettem, szomjasan megszívtam. Ujjaid hajamba túrtak, és éreztem, ahogy néhány cseppet még préselsz ki magadból. Szürcsölve szívtam, és nyeltem, majd mohón nyalogatni, tisztogatni kezdtelek. Ujjaid tarkómat simogatták tincseimen keresztül. Légzésed gyorsult, ahogy farkad merevedni kezdett. Egyre mohóbban, és szenvedélyesebben szoptalak, amikor megragadtad a hajam, és elhúztad a fejem.
- Ki van mosva az alsóneműd? – kérdezted úgy, farkad az arcomtól alig pár centire.
- Nincs még. – válaszoltam az igazságnak megfelelően, de vágytól elcsukló hangon.
- Akkor mosd!- mondtad, fejeddel a mosdókagyló felé intve.
Felálltam, és odaléptem. A szappan elázott, tejszerű fehérré festette a vizet. Dörzsölni kezdtem az anyagot.
Mögém léptél, fenekemnél éreztem forró, kemény farkadat. Vállamba csókoltál, majd meg is haraptad. A lábaim széjjelebb nyitottam, és egyik kezeddel megfogva a farkad, lassan belém hatoltál. Mélyemre nyomtad, szorosan megragadva csípőmet, majd néhány pillanat mozdulatlanság után erőteljes mozgásba lendültél. Minden lökésed kéjes nyögést csalt elő belőlem. Észre sem vettem, mikor kapaszkodtam meg a mosdókagyló szélébe, de a te figyelmedet nem kerülte el.
- Azt mondtam, mossad! – nyögted nyakamba, és én nyögdécselve mosni kezdtem.
Egyre gyorsabban mozogtunk, aztán neked feszültem, mélyembe szorítottalak, és lüktetve, reszketve élveztem el. Amikor enyhült szorításom, újra mozdultál, hevesen, vadul, majd szinte kiszakítottad magad belőlem, és éreztem, ahogy forró magod fenekemre lövelled. Oldalra fordítottam a fejem, lihegve, zihálva csókoltuk meg egymást.
Csók közben megéreztem kezedet a kezemen. Kivetted markomból a bugyimat, és úgy csöpögve-csurogva fenekemhez vitted. Gondosan letörölgettél, majd visszaejtetted a vízbe.
- Most már tényleg mosd ki! – mondtad, és csókot leheltél ajkaimra, majd elléptél tőlem.
Talán negyedóra múlva kiléptünk a motelszoba ajtaján, és elindultunk vacsorázni. Természetesen én harisnya, és alsónemű nélkül, hiszen ezek a ruhadarabok éppen száradtak a kicsinyke fürdőszobában…
